Kakaós-mézes

A múlt pénteki patrocíniumi vacsorára készítettem mézes zserbót, és már akkor megakadt a szemem édesanyám füzetében a felette levő recepten. Ez a mézes sütik kakaókrémes változata, a lapja azonban egész máshogy készül. Sokkal közelebb áll a Marlenka lapjához, amelyet korábban már készítettem, csak még a blogomon nem tartok ott, hogy kirakjam. (Egyszer az az idő is eljön J) Keddre, Kalazanci Körre ezt a kakaós-mézes süteményt készítettem el; egyrészt azért, mert érdekelt, másrészt mert ezt nemhogy el lehet, hanem el is kell előző nap készíteni, hogy legyen ideje bepuhulni a lapoknak.

Kakaós-mézes

Hozzávalók a tésztához: (egy 25 cm x 35 cm-es tepsihez)

ü  60 g vaj

ü  150 g kristálycukor

ü  1 tojás

ü  1 kávéskanál szódabikarbóna

ü  3 evőkanál tej

ü  3 evőkanál méz

ü  600 g liszt

A krémhez:

ü  90 g liszt

ü  500 ml tej

ü  50 g kakaópor

ü  2 evőkanál kristálycukor

ü  200 g porcukor

ü  200 g vaj

ü  1 csomag vaníliás cukor

A tetejére:

ü  125 g étcsokoládé

ü  30 g vaj

ü  4 evőkanál olaj

A liszt kivételével a tészta összes alkotóelemét gőz felett, gyakran megkeverve 5 percig főztem. Hozzászitáltam a lisztet, és rugalmas tésztát gyúrtam. (Megjegyzem, hogy a füzetben 400 g liszt szerepel. Ha csak annyit tettem volna hozzá, akkor lényegében a Marlenka spatulával kenhető tésztáját kaptam volna.) A 600 g liszttel nyújtható tésztát kaptam, de - mint minden mézes tészta - ez is eléggé ragacsos volt, vagyis a deszkát és a nyújtófát is sűrűn és bőven kellett lisztezni, hogy le ne ragadjon a tészta.

A kezdeti képek ellenére végül mégiscsak az eredeti receptben szereplő három darab lapot sütöttem meg. (Azt hittem kezdetben, hogy a liszt mennyiségének növelése majd a lapok számának növekedésével jár együtt, de nem így történt. Valószínűleg az eredeti recept nem ekkora méretű tepsire volt kitalálva.) Szóval három lapot nyújtottam, s alacsony peremű tepsiben 210 fokon 12 perc alatt aranybarnára sütöttem. Nagyon hálás tésztáról van szó, lehet vele gyurmázni. Vagyis ha elszakad, vagy nem szabályos a széle, akkor vegyétek elő óvodás emlékeiteket és irány a homokozó, akarom mondani, a tepsi. Pótoljátok ki a leeső részekkel az esetleges sérüléseket, egészítsétek ki a lapokat szabályos téglalap alakúra. Így – a zserbóval ellentétben – sokkal kevesebb lesz a (valljuk be!) nem annyira esztétikus szélső szeletek száma.

A lapokat teljesen kihűtöttem, s egy ecsettel lesöpörtem róluk a felesleges lisztet. A lisztet, a kakaóport és a kristálycukrot csomómentesre kevertem kis tejjel, majd felöntöttem az maradékkal, és alacsony láng felett sűrűre főztem. Szobahőmérsékletűre hűtöttem, közben időről-időre megkevertem, hogy be ne bőrösödjék. A vajat robotgéppel habosra kevertem, apródonként hozzáadagoltam a porcukrot, s alaposan kikavartam a krémet. Hozzáadtam a vaníliás cukrot és a lisztes pépet. Megfeleztem a krémet és betöltöttem a lapokat, amelyek ekkorra kőkeményre szilárdultak. 24 órára hűtőbe tettem.

12 óra elteltével még tapintásra kemények voltak a lapok. Kicsit meg is ijedtem, hogy ezek sosem puhulnak talán be, de másnap reggelre megoldódott a helyzet. Az étcsokoládét mikrohullámú sütőben –sűrű ellenőrzés mellett– megolvasztottam. Hozzákevertem az olajat és a vajat, és simára kevertem. A pite tetejére öntöttem, s gyorsan elsimítottam, mert mivel a tészta hideg volt, így a csokoládé nagyon gyorsan szilárdulni kezdett. Este forró vízbe mártott késsel szeleteltem a szokásos 90 darabra. Így jobban fogy. Azért a maradéknak másnap délelőtt a tanáriban is örvendhettek. J Többen mondták, hogy a pénteki citromos krémmel töltött mézes süti finomabb volt, amit én nem is vitatok. Kettő közül az egyik óhatatlanul finomabb. Ennek a kérdésnek az eldöntését kinek-kinek az ízlésére bíznám.

Annyit elmondhatok, hogy ez sem volt túlságos édes, de a citrom tényleg üdítőbben hatott rám is. Talán nem véletlen, hogy az volt a családi kedvencünk, és nem ez. Ennek a verziónak viszont a tésztája volt érdekesebb/ hálásabb „szakmai” szempontból. De a kettőt azért nem kombinálnám. Remélem, Ildikó is leírja a tapasztalatait. Csak erről a sütiről, mert a csicsókásból mi most kimaradtunk, ami nem baj, mert mi ettünk/ehetünk még az idén elég csicsókát. J

Ildikó csatlakozik Zolihoz és más kollégákhoz, akik a citromost részesítenék előnyben. De azért ebből is lakmározott, citromos híján. J

Csicsókás quiche

Ildikó édesapja két hete hazaállított egy hagymászsáknyi csicsókával. A felét megfőztük, lepürésítettük és lefagyasztottuk. Az apróbbakat sütőben sütöttük meg erősen fűszerezve. Sokat nyersen szeleteltük esti salátákba. Így is, úgy is nagyon finom volt. Tervben volt édes, illetve sós pite készítése is. Végül csak ez utóbbira került sor, mert nincs az sok, ami el ne fogyna. A kísérleti alanyok a keddi Kalazanci-körös tagok voltak.

Csicsókás quiche

Hozzávalók: (30 cm-es piteformához)

A tésztához:

• 155 g vaj
• 2-3 ek hideg víz
• 2 tojássárgája
• 225 g liszt
• fél tk só

A töltelékhez:

• 600 g tisztított csicsóka
• 2 fej fokhagyma
• 300 g joghurt
• 1 tk kakukkfű
• 1 tk rozmaring
• 2 ek tejföl
• 2 tojás
• 50 g Camembert sajt
• 150 g trappista sajt
• olaj
• só
• őrölt bors

 A lisztet a hideg vajjal elmorzsoltam. A többi összetevővel rugalmas tésztát gyúrtam belőle. 30 percre a hűtőbe tettem pihenni. A kivajazott, lisztezett piteformába nyújtottam úgy, hogy pereme is legyen, majd 160 fokon 15 perc alatt vakra sütöttem.

A csicsókát uborkaszeletelővel vékonyra szeltem. Az olajon az apróra vágott fokhagymát megdinszteltem, majd hozzáadtam a csicsókát. Fűszereztem és 15 perc alatt puhára pároltam. A tojást kézi habverővel habosra kevertem. Hozzáadtam a joghurtot és a tejfölt, majd az apró kockákra vágott Camembert sajtot. Óvatosan hozzáforgattam a csicsókát. Az elősütött pitetésztára simítottam a masszát, majd 200 fokos sütőben 45 perc alatt készre sütöttem. 15 perc elteltével megszórtam reszelt sajttal. Frissen tálalva finom, ezért este felmelegítve kínáltam.

Féltem, hogy mit szólnak a Kalazanci-körösek a csicsókához (először meg sem mondtam nekik mi van a pitében), de mindez alaptalannak bizonyult. Többen is repetáztak, aminek nagyon örültem. A csicsóka elfogyott, de remélhetőleg jövőre is szép termés lesz. :-)

Mézes zserbó

Mézes zserbó, krémes mézes, mézes krémes. Kinek hogy tetszik. Mindenki ismeri, és mindenki másképp ismeri. J Van, aki vaníliás krémmel és csokoládéval bevonva; mások kakaós töltelékkel. Édesanyám csodafüzetében citromos krémmel és porcukor tetővel szerepel. Ez a süti mindig is a család egyik kedvence volt. Édesapám tavaly karácsonykor ezt kérte tőlem, amikor megkérdeztem, hogy mit süssek neki az ünnepekre. Akkor a türelmetlenségem miatt – és mert még nem kaptam meg életem első saját konyhai mérlegét – a liszt megszaladt, és így laposra sikeredett ez a süti. Most azonban nagyfokú türelmet tanúsítottam és a mérleg segítségével a recept utasításait pontosan betartva 4 laposra készült ez a műremek.

Mézes zserbó

Hozzávalók a tésztához: (25 x 35 cm-es tepsihez)

ü  500 g liszt

ü  1 teáskanál szódabikarbóna

ü  150 g porcukor

ü  90 g vaj

ü  2 tojás

ü  4 evőkanál olvasztott méz

ü  1 evőkanál tejföl

Hozzávalók a krémhez:

ü  800 ml tej

ü  2 tojássárgája

ü  100 g liszt

ü  200 g vaj

ü  300 g porcukor

ü  2 citrom leve

ü  1 citrom reszelt héja

A mézet mikrohullámú sütőben felolvasztottam. Hozzáadtam a vajat, a tejfölt, a tojásokat és a cukrot. Alaposan elkevertem, majd hozzászitáltam a lisztet és a szódabikarbónát.

Bevallom, az eredeti receptben az szerepelt, hogy annyi tejfölt adjunk hozzá, hogy könnyen nyújtható tésztánk legyen. Ez a mondat a kezdő hobbicukrász halála, mert mit tudhatja szegény, hogy mennyi az az annyi; én ide azt a mennyiséget írtam, amit végül is hozzáadtam. Ez a tészta is hajlamos arra, hogy kívánja a lisztet, de álljunk ellen a kísértésnek, csak gyúrjuk szorgalmasan, s akkor egyszer csak szépen összeáll.

A sütőt már a tészta gyúrása előtt beizzíthatjuk, mert ezt nem kell pihentetni. A tésztát négy egyenlő részre osztottam, és egy alacsony peremű tepsibe nyújtottam. (Így sokkal könnyebb kiborítani a lapokat.) 180 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt halványbarnára sütöttem.

Két tepsivel dolgoztam, így a süti elgondolásától számított egy óra alatt megvoltak a lapok. J Figyeljetek oda, miközben sül a tészta, mert a mézes sütik hamar megégnek.

 A lapokat a hideg teraszon kihűtöttem.

(Ne ijedjetek meg attól, hogy a lapok a kiborításkor még lágyak, mert hűtés közben megkeményednek, majd a krém hatására újra bepuhulnak. Aki akarja, ekkor a lapok szélét kiigazíthatja, de bőven elég akkor is leszélelni a sütit, amikor már betöltöttük és bepuhult.)

Miközben a lapok hűltek, elkészítettem a krémet. Kevés tejet a tojások sárgájával és a liszttel simára kevertem. Hozzáöntöttem a maradék tejet, és sűrűre felfőztem. Szobahőmérsékletűre hűtöttem, közben időnként meg-megkevertem, hogy ne bőrösödjék be. A vajat a porcukorral habosra kevertem. Hozzáadtam a citromok levét és reszelt héját, majd elkevertem a lisztes krémmel. Betöltöttem a lapokat és egy deszkával lesúlyoztam a zserbót. Egy teljes éjszakára hideg helyre tettem. Nálam ez most a terasz volt. Másnap porcukorral szórtam meg a tetejét.

A patrocíniumi vacsorán 90 apró szeletre vágtam. Büszkén kijelenthetem, abszolút sikere volt, hiszen a camembertes lalakiflihez hasonlóan az este végére ez is mind elfogyott.

Mások is hoztak sütiket. Felvonultatom a kínálatot: