Már megint
kimaradt 6 tojásfehérje, amivel –beláthatjátok– kellett valamit kezdeni. J Az
Esterházy-torta lisztmentes lapjai adták az ötletet a következő tortához, s így
alkalmam volt egy korábbi kísérletemet is befejezni. Szóval a kellemeset a
hasznossal kötöttem össze.
Diós
karamelltorta
Hozzávalók:
(15 cm-es tortához)
ü 6
tojásfehérje
ü 180
g porcukor
ü 150
g pörkölt darált dió
ü egy
csipet só
A krémhez:
ü 2
tojás
ü 100
g kristálycukor
ü 1
csomag vaníliás cukor
ü 150
g vaj
ü 354
g cukrozott konzerv sűrített tej
ü 10
g zselatin
ü 50
g tej
A tetejére:
ü 100
g fehércsokoládé (70 g is elég lehet, ha sima a teteje)
ü 25
g étcsokoládé
ü 2
evőkanál olaj
A
tojásfehérjéket és a sót habverővel alacsony fokozaton elkezdtem keverni.
Apránként hozzáadtam a porcukrot és a készüléket a legmagasabb fokozatra
kapcsoltam. Kemény habbá vertem, majd a diót nagyon óvatosan hozzáforgattam.
Sütőlapra
helyezett szilikonos sütőpapírra hat darab 15 cm-es kört rajzoltam, és a krémet
egyenletesen eloszlattam rajtuk. 200 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt
készre sütöttem, majd kihűtöttem a lapokat. Óvatosan lefejtettem róluk a
sütőpapírt.
A
krémhez a tojást a két féle cukorral kis lángon, állandó kevergetés mellett
csípősre főztem. Habverővel kihűlésig kevertem, majd hozzáadtam a kockákra
vágott vajat, és habosra kavartam a krémet. Végül hozzáadtam a meleg karamellt;
ezt akár hetekkel korábban el lehet készíteni. (én konkrétan július 10-én az
"Öt torta csatájának" http://sutilabor.blogspot.hu/2015/10/dios-csokoladetorta-nagy.html
napján készítettem a rendházban. Azóta a hűtőben várta sorsa beteljesülését.) A
lényeg annyi, hogy a konzervet lassan gyöngyöző vízben legalább három órán
keresztül főzzük. A felnyitáskor legyetek óvatosak, az esetleg kifröccsenő
forró karamell elég csúnyán meg tud égetni.
A
krémet alaposan kidolgoztam, s mivel eléggé folyós lett, hűtőbe tettem, hogy
kissé megkeményedjék. A hűtőből kivéve újra átkevertem a krémet; és mivel túl
lágynak ítéltem, de több vajat már nem akartam hozzáadni, ezért a zselatint
ötszörös mennyiségű tejben elkevertem, 5 perc pihentetés után megmelegítettem,
majd folytonos kevergetés mellett a krémhez csorgattam.
Az
első lapot a tortaformába helyeztem vissza, majd megkentem a krém hatodával. (A
mérleg sokat segített.) Aztán lap, krém, lap, satöbbi. A torta tetejére krém
került. Kicsit kevés lett a krém, mivel a formám 18 cm-es volt ezért a torta
tetejét egy tányérral lesúlyoztam, hogy a krém a felső lap szintjéig érjen.
Hűtőbe tettem dermedni egy éjszakára. A zselatin tette a dolgát, állt a krém,
mint Katiban a gyerek. J
Reggel a kétféle csokoládét mikrohullámú
sütőben olajjal óvatosan felolvasztottam. A fehér csokoládét egyenletesen
elsimítottam a torta tetején. Az étcsokoládét megpróbáltam koncentrikus
körökben a torta tetejére csorgatni, majd egy fogpiszkáló segítségével (több-kevesebb
sikerrel) sugárirányban megmintázni, mint ahogy az Esterházy-torta tetejét
szokás. 2 órára hűtőbe tettem, hogy a csokoládé megszilárduljon. Reggel
átvittem Ildikóékhoz. A karamell a gyengéje, remélem, ízlik majd neki.
Szurkoljatok nekem! J
Másnap sikerült egy másik géppel jó szeletfotókat lőnni vaku nélkül: