Lássuk a nap másik főszereplőjét!
Tejszínes-őszibarackos túrótorta
4 tojásos olajos piskótát sütöttem egy 28 cm átmérőjű
kapcsos tortaformában:
ü
200 g porcukor + 80 g a habba
ü
350 g rizsliszt
ü
1,5 dl olaj
ü
1,5 dl tej
ü
4 tojás
ü
1 csomag sütőpor
Megint jól jött, hogy két gép
is rendelkezésre állt. Míg Zsolt a tálas mixerben levő fehérjével
foglalatoskodott, addig én a kézben tarthatóval a sárgájákat a cukorral (200 g)
fehéredésig kevertem. Hozzáadtam a folyadékokat, majd a lisztet és a sütőport
is hozzászitáltam, több részletben. Mindegyik után alaposan kikevertem a
masszát. A tojásfehérjék felvert habjával lazítottam, 175 fokos sütőben 45 perc
alatt készre sütöttem.
Ja, a sütő. Ezt a modellt nem
ismerem, hét nyelven beszél, alsó-felső sütésre állította Zsolt és a
légkeverést kikapcsolta. Én a biztonság kedvéért beletettem a saját
sütőhőmérőmet is. A beállított hőfokot megfelelően tartotta, természetesen a
piskóta behelyezéskor valamennyit csökkent a hőmérséklet. Szépen megemelkedett
ez a piskóta is, s ezt is 3 lapba vágtam. Kihűtöttem. Elmentünk pizzázni. J
Krém:
ü 500
g túró
ü 150
g porcukor
ü 500
ml habmester habalap
ü 10
gr zselatin
ü 50
ml tej a feloldásához
ü citromhéj,
vanília
ü 2
konzerv felezett barack
ü 1
cs átlátszó tortazselé
A túrót krumplinyomón áttörtem. A
cukorral, vaníliával és a megmosott citrom lereszelt héjával és levével
alaposan kikevertem. A tejbe kevertem a zselatint,majd hagytam, hogy
megduzzadjon. Mikróhullámú sütőben melegítettem, elkevertem, majd gyors
kevergetés közepette a túrós alaphoz csorgattam. A habalapot, (amely növényi
alapú, ezért sokkal biztonságosabb) a tálas mixerben betonkeménységűre vertem.
A hab első felét még beletörtem a túrós masszába, hogy lazább legyen, a
maradékot viszont már óvatosan forgattam bele. Olyan kemény volt a hab, hogy
szerintem zselatin nélkül is kenhető, szállítható állapotú torta készült volna,
de a zselatin biztonságérzetet adott. A lecsöpögtetett barackot szeletekre
vágtam, a levéből 300 ml-t félretettem. Mivel fogalmam sem volt, mennyi kell a
torta tetejére, ezért torta tetejének megkenésével és a barackokkal való
kirakásával kezdtem. Aztán a többi lapot is megkentem, és a maradék barackot is
rájuk raktam. A két doboz majdnem pontosan elég lett a tortához. A krémből
maradt elég a torta oldalának bevonásához és a tetejének a díszítéshez is. Ez
utóbbi megakadályozta a zselé lefolyását. A zselét a baracklével elkészítettem,
majd miután kissé meghűlt, a barackokra öntöttem.
Zsolt másnap vitte a két tortát
Esztergomba, és idézem: "Az ünnepeltek nagyon örültek a meglepetésnek, és
az egész káptalan evett a délutáni kávészünetben a tortákból, amiknek így most
már négy kontinens piarista világában híre van!"
Nagy köszönet „szponzorációért” és a lehetőségért, valamint
a fotókért, amelyeken kivételesen most én is látható vagyok. J
2015.07.10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése