Diós karamelltorta

Már megint kimaradt 6 tojásfehérje, amivel –beláthatjátok– kellett valamit kezdeni. J Az Esterházy-torta lisztmentes lapjai adták az ötletet a következő tortához, s így alkalmam volt egy korábbi kísérletemet is befejezni. Szóval a kellemeset a hasznossal kötöttem össze.

Diós karamelltorta

Hozzávalók: (15 cm-es tortához)

ü  6 tojásfehérje

ü  180 g porcukor

ü  150 g pörkölt darált dió

ü  egy csipet só

A krémhez:

ü  2 tojás

ü  100 g kristálycukor

ü  1 csomag vaníliás cukor

ü  150 g vaj

ü  354 g cukrozott konzerv sűrített tej

ü  10 g zselatin

ü  50 g tej

A tetejére:

ü  100 g fehércsokoládé (70 g is elég lehet, ha sima a teteje)

ü  25 g étcsokoládé

ü  2 evőkanál olaj

A tojásfehérjéket és a sót habverővel alacsony fokozaton elkezdtem keverni. Apránként hozzáadtam a porcukrot és a készüléket a legmagasabb fokozatra kapcsoltam. Kemény habbá vertem, majd a diót nagyon óvatosan hozzáforgattam.

Sütőlapra helyezett szilikonos sütőpapírra hat darab 15 cm-es kört rajzoltam, és a krémet egyenletesen eloszlattam rajtuk. 200 fokra előmelegített sütőben 15 perc alatt készre sütöttem, majd kihűtöttem a lapokat. Óvatosan lefejtettem róluk a sütőpapírt.

A krémhez a tojást a két féle cukorral kis lángon, állandó kevergetés mellett csípősre főztem. Habverővel kihűlésig kevertem, majd hozzáadtam a kockákra vágott vajat, és habosra kavartam a krémet. Végül hozzáadtam a meleg karamellt; ezt akár hetekkel korábban el lehet készíteni. (én konkrétan július 10-én az "Öt torta csatájának" http://sutilabor.blogspot.hu/2015/10/dios-csokoladetorta-nagy.html napján készítettem a rendházban. Azóta a hűtőben várta sorsa beteljesülését.) A lényeg annyi, hogy a konzervet lassan gyöngyöző vízben legalább három órán keresztül főzzük. A felnyitáskor legyetek óvatosak, az esetleg kifröccsenő forró karamell elég csúnyán meg tud égetni.

A krémet alaposan kidolgoztam, s mivel eléggé folyós lett, hűtőbe tettem, hogy kissé megkeményedjék. A hűtőből kivéve újra átkevertem a krémet; és mivel túl lágynak ítéltem, de több vajat már nem akartam hozzáadni, ezért a zselatint ötszörös mennyiségű tejben elkevertem, 5 perc pihentetés után megmelegítettem, majd folytonos kevergetés mellett a krémhez csorgattam.

Az első lapot a tortaformába helyeztem vissza, majd megkentem a krém hatodával. (A mérleg sokat segített.) Aztán lap, krém, lap, satöbbi. A torta tetejére krém került. Kicsit kevés lett a krém, mivel a formám 18 cm-es volt ezért a torta tetejét egy tányérral lesúlyoztam, hogy a krém a felső lap szintjéig érjen. Hűtőbe tettem dermedni egy éjszakára. A zselatin tette a dolgát, állt a krém, mint Katiban a gyerek. J

 Reggel a kétféle csokoládét mikrohullámú sütőben olajjal óvatosan felolvasztottam. A fehér csokoládét egyenletesen elsimítottam a torta tetején. Az étcsokoládét megpróbáltam koncentrikus körökben a torta tetejére csorgatni, majd egy fogpiszkáló segítségével (több-kevesebb sikerrel) sugárirányban megmintázni, mint ahogy az Esterházy-torta tetejét szokás. 2 órára hűtőbe tettem, hogy a csokoládé megszilárduljon. Reggel átvittem Ildikóékhoz. A karamell a gyengéje, remélem, ízlik majd neki. Szurkoljatok nekem! J
Másnap sikerült egy másik géppel jó szeletfotókat lőnni vaku nélkül: